Shoop-shoop capelet

 Doris Chan mintái közül magyar horgolós blogok tájékán talán az All shawl a legismertebb. Én is meghorgoltam lilában és őszi színekben is, s persze mások is.Legjobban azt szerettem ebben a mintában, hogy érthető és követhető a leírása. Ahogy az látszik, nem sokszor dolgozom minta alapján - túl gyakran futottam bele használhatatlan leírásokba, úgyhogy igyekszem megkímélni magam a fölösleges frusztrációtól és inkább megyek a saját fejem után. De Doris Chan mintái tényleg kivételesek: van szöveg és van rajz, ahol az egyiknél kétségeim vannak, ott a másik kisegít. Bár általában elég az egyik is - esetemben a rajz.
Épp ezért is mertem megrendelni húsvét előtt az Amazing crochet lace című könyvet, bele is lehet lapozni ezen a linken (és még egy másikat is, az Everyday crochet címűt, de erről majd máskor).
 

 Ahogy a könyv megérkezett, azonnal neki is láttam a legegyszerűbbnek tűnő darabnak, a shoop-shoop capelet-nek. Persze nemcsak az egyszerűség volt az előny, hanem az is, hogy ehhez megfelelő minőségű és mennyiségű fonal is volt otthon, a sokat dicsért Freeform spirit, a tavalyi év fonala (mármint szerintem) lilás-szürkés árnyalatban. Három gombóc volt belőle otthon, valahogy se nem sok, se nem kevés, ezért nem nagyon tudtam, mi lesz belőle. Ehhez a projekthez pont elég volt.

 Hozzáteszem, először életemben sikerült rászánnom magam, hogy kiblokkoljam a kész darabot, és valóban nagyon jót tett neki: a lukak lukak és a méret is nőtt. (Lehet hogy veszek még gombostűket, hogy a még sokkal nagyobb frissen elkészült kendőmet is blokkolni tudjam?)

A kész kendőt egyelőre elteszem és nem tudom, mi legyen vele. Érdekes módon amennyire szerettem régen a lilát, annyira nem hordom mostanában. Ha lenne Meskám, nyilván felraknám, de mert nincs, egyelőre nem tudom pontosan, mit kezdjek vele. Ha van valaki, aki megvenné, akkor szívesen felajánlom, hogy a Manócsomag Alapítványnak menjen a teljes vételára. Ha nem, akkor egy őszre tervezett jótékonysági vásárra fogom kivinni itt, Bécsben.

A könyv kapható Magyarországon is az 1001 fonalnál. Mondjuk az annyira kár, hogy a szállítás ennyire megdrágítja, Ausztriába ingyen szállítja az Amazon, így jóval olcsóbban sikerült hozzájutnom. Viszont legalább van, kapható és szerintem megéri az árát. Mi minden van benne? Szoknyából egy egyszerűbb és egy komplikáltabb, kendőből szuper ananászos és olyan is, ami gyakorlatilag egy óriási csipketerítő (a címlapon). Ez a kedvencem, csak az ehhez szükséges fonal még nincs meg, talán a nyári szünetre megveszem (próbálom az otthoni készleteket fogyasztani mielőtt újat veszek). Van még néhány bolero, csipkemellény, kardigán, pulcsi, mellény, két miniruha (bár én inkább tunikaként hordanám, de mondjuk 30 év és 50 kiló alatt miniruhaként is szuper), maxisál - ez mondjuk nem az a darab, ami miatt érdemes megvenni a könyvet, mert nem túl bonyolult, de ez is szép.
Közös a projektekben, hogy elég szellősek. Doris Chan úgy nevezi őket, hogy "exploded lace". Amit régebben horgolócérnával és vékony tűvel horgoltak és a végkifejlet egy csipketerítő lett, azt újraálmodta vastag fonallal és tűvel.

Ahogy vártam, a leírások érthetőek - sőt, a másik megrendelt könyvből egy top to down bolerot is sikerül meghorgolnom, ami abszolút személyes rekord. (Pláne, hogy eddig nem sokszor horgoltam angol nyelvű leírás alapján.)

Ami egyedüli nehézség: ezek a fonalak alapvetően Amerikában elérhetőek, és nagyon kell figyelni, hogy valami hasonlót használjon az ember - legalábbis bizonyos modelleknél számít, mert a fonalvastagság befolyásolja a kész darab méretét.De mindent összevetve nagyon megéri szerintem a könyv és megéri a hosszas fonalkeresgélés is, mert a kész darabok a legegyszerűbb ruhatárat is feldobják és könnyen meghorgolhatóak.