2013. november 5., kedd

Ki hozza az ajándékot?

Nyolc évvel ezelőtt még nem volt kérdés a kérdés, mert az volt a karácsonyfa alatt a kis háromhetes csomag, akinek aztán egy évvel később már elő kellett adni a Sztorit. Nem a karácsonyi történetre gondolok, azzal kapcsolatban nem volt sok játéktér, maradtunk az eredeti történetnél. A Mítoszt kellett kitalálni, amire majd mindig szívesen gondolhat vissza, amikor már nagy lesz és már csak úgy tesz, mintha nem tudná, ki rázza a csengőt december 24-én. Hát bevallom, csúfos kudarcot vallottunk a gyereknevelés e területén.

 
Meister Francke: A Háromkirályok imádása
 

A Jézuska-verziót eleve elvetettem, kiráz a hideg már a névtől is. Kínálta magát a Háromkirályok, mégiscsak ők voltak az evangéliumban is azok, akik ajándékot hoztak. Barátaink, akiknek volt 5-6 év előnyük gyereknevelésben, szintén ezt a mítoszt választották mégpedig úgy, hogy a varázslatban való hit szükségszerű elvesztése se legyen annyira sokkoló. A Háromkirályok ugyanis csak azoknak hoznak ajándékot, akik hisznek bennük. Emellett viszont mindenki mindenkit megajándékoz, felnőttek egymást, a gyerekeket is, gyerekek a szülőket és testvéreket is. A Háromkirályok pedig pontosan tudják, hogy melyik gyerek hisz bennük és ha ez a hit elmúlik, akkor marad az egymás megajándékozása.
Egyszerűen tökéletes a sztori, nincs gyenge pontja, úgyhogy mi is megpróbáltuk ezt átvenni. A hangsúly azon van, hogy megpróbáltuk. A Nagyvilágnak ugyanis fogalma sem volt erről a kerek sztoriról, így folyamatosan olyan kérdésekkel bombázták az egykori karácsonyi ajándékunkat és kistestvérét, hogy mit kértek a Jézuskától, Angyaltól, Kisjézustól és a Mikulástól. A Háromkirályokról senki se hallott, így ragaszkodásunk ellenére elhalványult ez a sztori és visszament oda, ahonnan jött, Máté evangéliumába.
A felmerült nevek közül még mindig leginkább az angyalok voltak szimpatikusak, akik valami jót hoznak az embereknek, akár még karácsonyi ajándékot is. Ráadásul nemcsak a karácsonyi történeten szerepelnek, hanem még van Kaláka-dal is velük kapcsolatban. Minden tökéletes, a gyerekek is nagyjából magukévá tették a sztorit és a kívánságlistájukat is az Angyalnak címezték - egészen addig, amíg Ausztriába nem költöztünk.
2010 karácsonyán úgy emlékszem, még nem volt elég erős az osztrák befolyás, 2011-re már nem emlékszem, de tavaly télen egész biztos, hogy a Christkindl-nek ment a posta november közepén.
A Christkindl nem sokkal jobb szereplő, mint a Jézuska, mivel hála a bécsi hagyománynak, ő egy minden évben megválasztandó nagyjából 17-19 éves szőke, hosszúhajú, csinos fiatal lány, a karácsonyi vásárok mosolygós arca. Ha valahogy teljesen tönkre lehetett tenni a karácsonyi tikos-misztikus hagyományt a gyerekek fejében, akkor ez a Christkindl mint szőke, nőnemű szépség, tökéletes módszer volt. Bár az is lehet, hogy a gyerekek ebből semmit nem tudnak és fejben egyszerűen egy kisgyerekre gondolnak, akinek valami halovány köze van Jézushoz, amikor még kicsi volt? (Ő az vagy ismerte ő, vagy ismert olyat, aki már hallott valakiről, aki ismerte.) Fogalmam sincs. Csak azt tudom, hogy ez az egész problémázás az ajándékhozó körül hamarosan megszűnik. Do tegnap játékbolti katalógust nézegetett és tőlem kérdezgette, hogy milyen játékok nem mennek át a szigorú szűrőmön, tehát szerintem ő már tudja, amit még nem mondott ki. K pedig kitalálta, hogy varázspálcát fog kérni a Christkindl-től, amivel minden kívánságát teljesítheti. Szóval legkésőbb december 24-én kiderül a kiábrándító igazság, már ami az ajándékok leszállítóját illeti.

3 megjegyzés:

  1. en rogton az angyallal kezdtem es fura, de meg mindig tartja magat. bar szerintem tudjak, hogy mi vesszuk, de minden magyarazat nelkul maguk okoskodtak ki, hogy azert valaki kell, hogy segitsen az angyalnak.
    a fa disziteset viszont kategorikusan megtagadtak, immar masodik eve, hogy nem ott ok nem szeretnenek segiteni az angyalnak, szivesen sutnek mezest, csinalnak diszt, de ennyi;-) ott meglepetes van.
    nalunk az advent a problematikusabb, de az akkora buli, hogy ott ok maguk tartjak fenn a varazslatot:-) A kedvencem, mikor Danikb 7 evesen azt mondta a gyertya arnyekaval jatszva, hogy az advent is ilyen a kicsi ajandekbol az adventtol lesz nagy, mint ahogy a kezet hatrebb teszi es megno az arnyek. akkor ereztem, hogy nem kell minden mitoszt nekem szallitani:-D
    Jezuska nalunk sincs.ebben segitseg, hogy a fiuk tobb `bibliat` olvastak mostansag, mint en es nagyon kimuvelodtek:-)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. A fadíszítésre nálunk is ezt a magyarázatot találták ki (mert persze látják, hogy a városban árulják a karácsonyfákat). A varázspálcás dolog csak azért gáz most, mert épp abban a mágikus vallási stádiumban vannak, amikor szerintük Isten mindent tud, így tehát varázspálcát teremteni is, sőt, elemes beszélő nyuszit is ad karácsonyra, ha az ember nagyon szorgalmasan imádkozik. Pedig nem fog, erről én kezeskedem :D

      Törlés
  2. Ez a kérdés olyan sok családban problémás. Nálunk elejétől amolyan csendes dolog volt. Amikor nagyon kicsik voltak, még 23-án este feldíszítettük a fát, és reggelre már ott volt a meglepi. Az ajándékok aztán délután kerültek a fa alá. Ez az egy momentum volt nagyon misztikus, ugyanis elindultunk kora délután a gyerekistentiszteletre, és mire hazaértünk, már a fa alatt voltak az ajándékok. Mindig kijavítottuk a gyerekeket, Jézuskával kapcsolatban, az angyalos mese sem nagyon tetszett nekem... Na de a gyerekek viszont igénylik a csodát, és a 8 éves fiam mai napig állítja. Jó, akkor nem Jézuska, hanem maga Jézus, hiszen az nem lehet, hogy elmegyünk otthonról, és aztán mire hazaérünk, ott van az ajándék. Pedig látják, ahogy apával megajándékozzuk egymást. Látják, ahogyan a nagyszülőknek csomagolok. De ők szeretik ezt mégis így, titokzatosan.
    A fadíszítést viszont nálunk nagyon hamar megszerették. Talán 4 éves volt Benedek, amikor kiszúrta a boltokban a díszeket, és közölte, hogy most már ő is szeretné díszíteni a fát. Így most már együtt díszítjük 23-án este, vagy másnap reggel.

    VálaszTörlés