16/2016 - Horgolástechnikai kihívás 4.

A 2016-os kihívás horgolástechnikai listáját ezen a linken találjátok. Ma az eddig kimaradt technikák közül négyről írok: A rácshorgolásról, a surface és overlay crochet technikákról és a hamispálcás horgolásról.

A rácshorgolással kapcsolatban volt egy kis beszélgetés a kihívás FB-csoportjában. Míg a többi technikára egész jól rá lehet keresni a google segítségével, errl a kifejezésről alig jön találat, és az is sokszor igazából filéhorgolásra mutat. Mi tehát a rácshorgolás, miben más, mint a filé és hogy került a listára egyáltalán?

A technikát egy régesrégi Anna füzetből ismerem, ott külön fejezetet szenteltek a filé- és rácshorgolásnak. A legfontosabb különbség a két technika között, hogy míg a filéhorgolásnál üres és teli négyzetek váltakozásával áll elő a minta, a rácshorgolásnál nincsenek teljesen teli négyzetek. Létezik az ún. levél motívum (Blattmotiv), ami több, egyszerre befejezett kétráhajtásos pálcával készül. Ezek a levelek viszont nem töltenek ki egy teljes négyzetet. A másik különbség, hogy a rácshorgolásnál vannak ferde rácsok is, például amikor egy hatszög alakú terítőt horgol az ember körbe, akkor a szaporításoknál nem négyzetet, hanem háromszöget horgolunk. Ezenkívül van olyan is, hogy pálcák keresztezik egymást, így kis ikszek keletkeznek. A filéhorgolásnál is vannak ún. ferde ablakok, de ott nem keresztezett pálcákat kell horgolni hozzá, hanem láncszemekkel és rövidpálcákkal alakítja ki az ember azt a formát.

Hogy mire jó a rácshorgolás? Elsősorban nosztalgikus hangulatú terítőket lehet ezzel a technikával készíteni. Ha valakinek bejön a provance-i stílus és a fehér régi fabútorok, annak ez a is valószínűleg tetszeni fog. Nekünk inkább színes, kaotikus a lakberendezési stílusunk (már ha ezt az összevisszaságot stílusnak lehet mondai), így én szerintem legfeljebb valami próbadarabig fogok jutni.

A surface és overlay crochet is rokon egymással, ugyanakkor mégis más. Mindkettőnél a normál horgolás felületére horgol az ember, tehát lesz volumene a horgolt kelmének. A surface crochet alatt a teljesen szabálytalan formákat is lehet érteni, amikor egy freeform darabon ötletszerűen rövidpálcákat vagy akár magasabb pálcákat horgol az ember. Így kialakíthatóak fodrok és vonalak is. Ezen a nyakláncon látható példa a vonalakra, itt pedig a felső képen a fordokra (a citromsárga rész).
Az overlay crochet technikával általában mandalákat szoktak készíteni, amiket aztán különböző funkcióval lehet ellátni: edényalátét, párnahuzat, falikép, akármi. Itt lehet legeltetni a szemeket, tényleg gyönyörűek szerintem, mindenképp ki fogom próbálni, bármennyire nehéznek is tűnik.

A hamispálcás horgolás is nagyon izgalmas, ehhez van egy füzetem, amibe most bele is enged lapozni az Amazon:

A technika lényege, hogy kizárólag hamispálcákat használ, de többféle módon szúrhatja be az ember a szembe a tűt, és ezzel alakul ki a minta. Állítólag nagyon jó rugalmas kelme jön létre, ha az ember elég lazán horgol. Tulajdonképpen egy komplett új horgolást kell megtaulni, és eddig még nem éreztem elég erősnek magam hozzá, de feltett szándékom, hogy 2016 őszére legkésőbb megtanulom. Végül is új sál sosem árt! Sorban és körben is horgolható amúgy, lehet belőle kesztyűtől a sapkáig mindenféle. Nagyobb darabnak azért nem mennék neki csupa hamispálcával.

Még mindig nincs vége a sorozatnak, úgyhogy folyt.köv.!

Bavarian crochet - első kísérlet

Ezzel a technikával már több, mint három éve szemezek. Csodaszépen mutat színátmenetes fonalakból vagy több különböző gombolyagból horgolva. Igazi fonalfaló, nagyon zabálja az alapanyagot, ami egyben azt is jelenti, hogy stabil a kész kelme tartása. Na de a készítés, az bonyolult. A videók, amiket találtam hozzá, kábé az egészestés kategória. Na jó, húsz perc, de hányszor kell megállítani meg visszatekerni, amíg végül összeáll a kép!

Végül egy olyan estét választottam a küzdelemhez, amikor egyedül voltam otthon, így garantáltan nem jött közbe zavaró tényező és ha úgy adódott volna, akkor tombolhattam volna a frusztrációtól egész nyugodtan. Erre végül nem volt szükség, a nyugalomra viszont annál inkább. Az első hat sor meghorgolásánál minden mozdulatra figyelni kell. Ha viszont eddig eljutott az ember, akkor már könnyű és élvezetes a munka, mindössze két kört kell ismételgetni a világ vagy a fonal végéig. Két soronként lehet színt váltani, és tanácsos is, mert ahogy a világosszürke részen látszik, egy színből nem valami nagy szám az egész. Szóval ha már izzad vele az ember, akkor legalább legyen színes a végeredmény.
Most csak edényalátét méretben készítettem és a végén egy félpálcás körrel zártam a munkát, de terítő méretben is gondolkozom. Ha még nem próbáltátok a technikát, akkor ezt a videót ajánlom németül, ez pedig ugyanattól a szerzőtől az angol videó.

Szívecskés tolltartó tapestry crochet technikával

Azt hiszem, még soha nem horgoltam semmit, ami szívecskés, Valentin-nap közelében pedig pláne nem. Van bennem valami, ami egyszerűen ódzkodik ettől az ünneptől - és nem azért, mert nem ősmagyar tradíció. Úgyhogy amikor rájöttem, hogy minden ellenkezésem ellenére ez a poszt benne lesz a januári szívecskés kézműveshullám fővonalában, akkor elbizonytalanodtam kicsit. Mentsem el inkább későbbre a bejegyzést? De látjátok, bátor vagyok, merek mainstream is lenni nagyritkán.

A 16/2016-os kihívásban a tapestry crochet technikával kezdtem az évet. Szándékosan csak egy apróbb tárgyat készítettem, mert sok, rengeteg a félkész cucc itthon. Ami persze nem rossz, mert legalább újra felelevenítem a WIPszerda sorozatot. Másfelől viszont ha valaki le akar ülni az egyébként hatszemélyes kanapénkra, akkor az nagyjából 15 perces rámolási idővel számoljon - és valahogy úgy érzem, hogy van a család tűrőképességének egy határa, és sürgősen csökkentenem kell a WIP-ek számát, ha nem akarom eddig a határig vinni a hangulatot. Ja, hogy el lehetne pakolni a kanapéról a WIP-eket? Neeeem, hiszen akkor hogyan jönne az inspiráció, hogy melyiket horgoljam tovább épp?

Teljesen büszke vagyok magamra egyébként, mert a tartóka befejezése után egy héttel már a cippzárt is bevarrtam, ami abszolút személyes rekord - pedig még csak nem is volt határidő. A cippzárbevarrásnak egyébként hamarosan hosszabb posztot fogok szentelni. Nem a technikának, hanem a lelki vetületének, mert az is van neki, de tényleg.

Anya, ha jó, a saját gyerekének adja oda a tolltartót, habár szívesen megtartaná magának is. Mert a gyerek mindig panaszkodik, hogy fűfavirág kap tőlem mindent, csak ő marad ki mindig. És hogy ne feledje, kitől kapta, raktam rá szép címkét is.

A 16/2016-os kihívásban rögtön két kategóriát is kipipáltam ezzel a helyes kis darabbal: táska és tapestry crochet.

Horgolástechnikai kihívás 3.

Ma a horgolástechnikai kihívásból a tuniszi és a freeform horgoláshoz kapcsolódókhoz szedtem össze könyveket, videókat, linkeket.
A 4. pont a tuniszi horgolás - erről már korábban írtam itt és itt. Ez utóbbi kis tartókát azóta is használom, kulcs és kulcskártya van benne, ennek ellenére köszöni, jól van, azaz a tartósságával meg vagyok elégedve. Gondoltam már rá, hogy kellene ilyen szép színest gyártani még, de bevallom, már elfelejtettem, hogyan is megy ez az öltés; újra kellene kísérleteznem.

Mivel a tuniszi horgolással szép csipkemintákat is lehet horgolni, beszereztem ehhez is szakirodalmat

A könyv előnye, hogy van hozzá cd, ami segítség az egyes modellek meghorgolásához. A hátránya, hogy igazából a modellek nem annyira tetszenek. Persze ennek ellenére lehet, hogy érdemes lenne végig meghorgolni egyet-kettőt, mert azt hiszem, szerencsésebb fonalválasztással és jobb fotózással jobban nézhetnek ki a sálak és stólák, mint ahogy a könyv mutatja azokat.

16/ 2016 Horgolástechnikai kihívás 2.

Folytatom a múltkor elkezdett ismertetőt a horgolástechnikákról.

9. Tapestry crochet: Ezt a technikát Xenobia Bailey munkái által ismertem meg, és az első gondolatom nem az volt, hogy hú de jó lenne ezt megtanulni, hanem hogy ezt én így sosem fogom tudni, rosszabbul meg nem érdemes. Azért az azóta eltelt évek alatt szerencsére sok más horgolástechnikát elég jó szinten elsajátítottam, úgyhogy kicsit nagyobb önbizalommal állok a dologhoz. Amikor pedig tavaly év végén láttam, hogy hamarosan megjelenik németül egy témába vágó füzet, akkor végleg eldöntöttem: 2016-ban megtanulom ezt a fajta horgolást.

A füzet azóta meg is érkezett hozzám, sőt, az első darab már majdnem kész is - már csak egy cippzár választja el attól, hogy beblogoljam, azaz kábé 5-6 hét - már ahogy a cippzárvarrási hajlandóságomat ismerem.

Amennyire dekoratív, annyira egyszerű ez a technika. Alapesetben rövidpálcákkal dolgozunk, bár láttam már egyráhajtásos pálcás takarókat is ilyen többszínű mintával. Azért a gyakorláshoz szerintem jobb a rövidpálca, mert a módszer lényege, hogy minden színt, ami előfordul a horgolásban, végig vezetünk a munkán. Azaz ha van egy takaró, amiben kék, piros, zöld és sárga szívminták vannak, akkor végig öt szállal dolgozunk. Mindig az van elől, ami az épp aktuális szín, a többit pedig hozzáfogjuk a kész munkához, így horgoljuk bele. Az épp nem játszó színek így azért picit átsejlenek a fő színen keresztül is - ez ad egy pluszt az egésznek. De a lényeg, hogy nagyon könnyen lehet így színt váltani csomózás nélkül.

2016-os horgolástechnikai kihívás

Majd három héttel az évkezdet után szinte anakronisztikus a tavalyi kötős-horgolós kihívásról írni, most mégis megteszem. Az apropó természetesen a folytatás, azaz a 16/2016-os kihívás, ami talán még izgalmasabb, mint a tavalyi.

Amikor egy éve januárban csatlakoztam a kihíváshoz, már eleve tudtam, hogy az én kötős-horgolós tempóm mellett nem reális, hogy 15 különböző fajta ruhadarab elkészüljön egy év alatt. Különösen azért, mert a pulcsi-kardigán-top-kesztyű négyes teljesen ismeretlen terület számomra, legalábbis a kötött változatban. Meg az is nyilvánvaló volt, hogy kendőből meg jóval többet fogok készíteni, mint egyet. Ennek ellenére csatlakoztam, mert szerettem volna folyamatosan emlékeztetni magam, hogy érdemes továbblépni, újakat tanulni. Kilenc kategóriában sikerült végül befejeznem legalább egy darabot. Decemberben úgy gondoltam, jövőre folytatom ezt a lassú, megfontolt tempót és 2016-ban szépen lassan átlépem a határaimat és kötök szoknyát, kardigánt, pulcsit, kesztyűt, meg ami még hiányzik a listáról. Bár biztos vagyok benne, hogy ez önmagában is elég lenne éves feladatnak, azért csatlakoztam a Varga Gabi által kezdeményezett 16/2016-os kihíváshoz is. Ennek a szabályai kicsit több játékteret hagynak a választáshoz, és úgy érzem, nagyobb az esély arra is, hogy tényleg teljesíthessem.

Három kategóriából lehet összeszedni a teljesítendő 16 kihívást: ruhadarab fajták, kötési technikák és horgolási technikák. A horgolási technikák listáját én szedtem össze, és mivel van rajta néhány nem annyira ismert technika, most írok a listához egy kis kommentárt, könyvajánlót, hogy könnyebb legyen elindulni. Íme a lista - picit hosszú, így ma csak elkezdem és a következő napokban folytatom:

1. filéhorgolás
2. rácshorgolás
3. Brüggi csipke
4. tuniszi horgolás
5. surface horgolás
6. villahorgolás
7. seprűhorgolás
8. gyöngyhorgolás
9. tapestry crochet (többszínű horgolás)
10. síkból kiemelkedő pálcák használata (relief)
11. hamispálcás horgolás
12. többszínű spirál
13. bullion stich
14. hyperbolic crochet
15. top-down csipkefelső
16. ír horgolás
17. overlay crochet
18. Bavarian crochet
19. woven crochet - horgolt rácsba szövés
20. join as you go / seamless crochet

1. A filéhorgolás az a műfaj, ami nekem elsőre beugrik, amikor a klasszikus horgolásra gondolok. Fehér, szépen kikeményített függönyök a parasztház ablakában gyakran készülnek filéhorgolással. Egyszerű rács az alap láncszemekből és egyráhajtásos pálcákból, és a minta úgy keletkezik, hogy az üres rács helyett teli rácsot horgolt az ember, azaz csak erhp-kat egymás mellé. Sok leírás, füzet kapható is ehhez, de tkp egy kockás füzet segítségével egész egyszerűen tervezhetünk is magunk mintákat. Az üres négyzet 1 erhp-2 lsz-1 erhp, a tele négyzet pedig 4 erhp. 

3. A Brüggi csipke is a klasszikus kategóriába tartozik, polgári lakásokban a fényezett sötétbarna asztal elengedhetetlen tartozéka volt egy hatalmas Brüggi csipkés terítő. Érdekessége, hogy a bonyolult mintákat egy egyszerű szalag horgolásával hozzuk létre. A szalagot menet közben csatlakoztatjuk önmagához, így nő a kacskaringós minta tetszés szerinti méretre. 

18. A Bavarian crochet egy nagyon dekoratív technika, nem is annyira egyszerű szerintem, de idén mindenképp meg fogom tanulni, videók hozzá itt találhatók.

20. A join as you go technikáról csak annyit tudok, amit ennek a könyvnek az ismertetőjében olvastam. A technika vonzereje, hogy a különböző horgolt motívumokat nem kell külön lépésben egymáshoz varrogatni vagy összehorgolni, aztán a járulékos 500 szálvéget elvarrni, hanem munka közben illesztődik össze minden. Videók találhatók például itt, ha az ember nem akarja megvenni a könyvet.

19. woven crochet: amikor ezt a technikát a listára tettem, egy korábbi horgolós újságban látott modell volt a fejemben. Ott a kardigán egyszerű rácsmintával készült (mint a filéhorgolásnál), majd ebbe a rácsba bele volt szőve egy vastag, dekoratív fonal egyszerű fel-le-fel-le módszerrel. Nagyon tetszett ebben a módszerben, hogy a gigavastag színátmenetes fonalak, amelyek általában horgolás közben nem érvényesülnek annyiva, vagy hordhatatlanul vastag kelmét adnak, ebben a technikában tökéletesen használhatók. Aztán azóta láttam, hogy vannak úgynevezett woven stich-ek is, például ez. Szerintem mindkettőt nyugodtan el lehet fogadni ehhez a kihíváshoz. 

Jó kísérletezés kívánok, és ígérem, folytatni fogom a technikák bemutatását.