Az elmúlt héten eléggé elvesztettem a kontrollt a hűtő tartalma felett, először vendégeink voltak, aztán elutaztunk, de a vendégek maradtak, aztán hazajöttünk, de még nem volt idő normálisan bevásárolni. A hűtő majdnem üres volt, találtam viszont némi szikkadt sóskiflit és kenyeret, amit egyrészt sajnáltam volna kidobni, másrészt meg valamit mégis kellett enni, így improvizáltam ezt a kenyérfelfújtat, a bundás kenyér picit egészségesebb változatát.
A két nagyobb sóskiflit és még egy szelet kenyeret felszeleteltem. Mivel jóindulattal szikkadtnak lehetett nevezni, reálisan meg kőkeménynek, fűrészfogú kést használtam, ez kábé a legrafináltabb részlet a receptben. Beáztattam tejbe pár percre, nem fedte el a tej a kenyereket, csak megkevertem párszor a tálban, hogy mindenhova jusson egy kicsi. Egy másik tálban felvertem két tojást, majd hozzákevertem még kb. 1 deci tejszínt (tejjel is helyettesíthető), sóztam, borsoztam.
A kenyereket és a még fel nem szívott tejet tűzálló tálba tettem, egyenletesen elosztottam a tetején a tojásos keveréket. Volt még egy fél cukkini, azt karikákra vágtam és szintén elosztottam a tetején. Pár helyre kevés fetát is kanalaztam, majd betoltam a sütőbe 200 fokra és addig sütöttem, amíg jó illata és kellemes színe nem lett (15-20 perc). A család kissé szkeptikusan fogadta, de aztán alig jutott nekem.
Több zöldséggel persze még jobb, nyáron paradicsommal az álmok netovábbja lenne, ha ehetnék, meg lehet a különféle sajtfajtákkal variálni, de most igazából az volt a legfontosabb, hogy a nem sok otthon lévő alapanyagból meleg és finom vacsora legyen. Hát lett.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése