Geisha: stóla helyett möbiusfelső (26.)

Az egész úgy indult, hogy még vagy 5 éve hirtelen felindulásból vettem pár gombolyag fekete fényes fonalat - talán Ibizát, vagy valami ilyen nyaralóhely nevűt, már nem emlékszem pontosan. Amilyen szép volt a fonal, annyira borzalmas volt vele dolgozni, laza fonású volt és semmilyen tűmérettel nem bírtam vele, folyton akadt a tű, és semmilyen tartása nem volt. Nem emlékszem már, hogy hány projektet kezdtem el belőle és hányszor bontottam vissza. Egy szerepben működött jól: amikor K-nak készítettem a lovagjelmezéhez láncsapkát, olyasmit, mint ezen a képen látható. Sajna csak rettenetes telefonos képeket találtam az én verziómról, így a megmutatásuktól most eltekintek. Na de még a lovagjelmez után is maradt vagy négy gombóc a fonalból és őszintén szólva már kicsit hiúsági kérdést is csináltam belőle, hogy kifog rajtam és foglalja a helyet. És akkor tadamm, megláttam a geisha stólát  (tervező: Kristin Omdahl, ez itt pedig Ravelry link, lehet, hogy kell hozzá regisztráció, hogy működjön.) Nekem egyébként könyvben van meg a minta.

Bár fogalmam nem volt róla, hogy mire lesz elég a fonalam, azért belevágtam. Kicsit keskenyebbre kezdtem, mint előírták, és a hosszából is hiányzik pár sor, de még így is jó lett volna, ha az egyik oldali szélcsipke után el nem fogyott volna a fonal. Azaz maradt még, de csak pár méter. És akkor gondoltam egy nagyot, magamra dobtam, csavartam egyet rajta és megállapítottam, hogy egy tökéletes keppszerű felső van a kezemben, csak össze kell valahogy a két rövidebb oldalát kapcsolni. Végül összehorgoltam úgy, hogy a lehető legszimmetrikusabb legyen (ha előre tudom, hogy így fejezem be, akkor már a csipke horgolásakor össze lehetett volna kapcsolni). Szerintem ha valaki nem tudja az előtörténetet, annak fel se tűnik a kényszermegoldás.

Ami eddig a fonal hátránya volt, azaz hogy nincs tartása, az ennél a mintánál egyértelmű előny. Annyiféleképp lehet hordani, és minden alkalommal máshogy esik - máshogy, de lágyan, puhán, könnyedén.

Alább néhány fotó magamról - azért remélem, ennek ellenére látszik a lényeg.

Amit még erről a mintáról fontos tudni: egyrészt nagyon egyszerű, tényleg bárki belekezdhet, aki tudja az alappálcákat. Egyedül a zárócsipkénél kell némi gyakorlat abban, hogy hogyan olvassunk horgolásmintát, de kis bogarászással ezzel is meg lehet birkózni. Nagyon tetszett még, hogy az első sor nem láncszemsor, hanem a láncszemeket úgy kombinálja pálcákkal, hogy tkp. két sort horgolunk egyszerre. Így könnyebb számolni is a mintaegységeket meg amúgy is szellemes megoldás, ha valaki nem barátja a kezdő láncszemsornak.