Friss a gyerekszoba polcáról

Mióta a magyar beszéd egzotikumnak számít a napirendünkben, még nagyobb hangsúlyt kapnak a jó mesekönyvek. Ezek jelentik az esélyt, hogy olyan témákról is rendszeresen beszéljünk magyarul, amelyek a vacsora-fürdés-lefekvés esti rutinjában nem jönnének elő maguktól. Így aztán ha hazamegyünk, alaposan feltankolunk mesekönyvből - és ez szerencsére könnyen megy, 4 éveseknek és idősebbeknek örvendetesen sok jó és esztétikus mesekönyvet adnak ki mostanában. 

Hozzáteszem, régebben mindig irígyeltem a német gyerekeket, mert igényesebbnél igényesebb könyvekből lehet válogatni: jó történetek, szép képek, tartós, strapabíró kivitelezés. És a kiköltözéskor az is átfutott a fejemen, hogy remek, végre elérhető távolságban lesznek ezek a könyvek és még érteni is fogják a gyerekek. De végül nem kaptunk rá a német mesélésre. Előfordul egyszer-egyszer, de jellemzőbb, hogy röptében fordítok (ami strapás) vagy ha németül olvasok is (néha külön kérik), valahogy fura érzés. Na de mindez csak zárójeles, a lényeg, hogy van néhány új felfedezésem. 

Az első Szakács Eszter meséi Habakuk királyfiról. Ennek azért örültem meg, mert végre fiú a hőse, azaz Kristófnak is tetszhet. Szerettem volna, ha 4 évesen már kicsit továbblép, mint az Annipanni és Boribon. Nagyon szerette ezeket a könyveket - és még másokat, amelyek viszont mind kb. ugyanezen a nyelvi nívón voltak. A Habakuk királyfi azért nagy lépés, talán túl nagy is, nem mindig volt türelme az egész történethez. De Do végig élvezettel hallgatta - a fiú hős ellenére is. Nem mellékes, hogy én meg szívesen olvastam fel a vicces, mai részletek miatt. Hisztizős gyerekeknek az elcserélt királylányos mese különösen is fog tetszeni :)

Szintén a fiús könyvek közé választottam az Autósmeséket - ez egy antológia mai szerzőktől. Még nem vagyunk a végén, de eddig nagyon tetszett - és Krstóf nemhogy végig tudja hallgatni a meséket, de még a másodikat is kéri. Többet már én nem tudok egyhuzmaban olvasni, mert elmegy a hangom.

Maja tizenkét babáját Szegedi Katalin képei miatt vettem le a polcról, de a történet is nagyon bájos. Do pedig, aki mostanában fedezte fel a babázást, könnyen magára ismerhet Majában. Ráadásul a történet többgenerációs keretben van: a nagyi babáit visszaszelidíti az unoka, végül pedig a mamával is kibékülnek a féltékeny babák. Kedvencem!

A Királylány születik-ről sokat hallottam, s egyébként is Boldizsár Ildikó neve önmagában elég ok, hogy elolvassak egy könyvet. Ezzel a mesével kapcsolatban kettős érzésem van. Egyrészt nagyon tetszett mind a szöveg, mind a képek. Másrészt tényleg csak nekem tetszett, Do-t teljesen hidegen hagyta. Nem is csoda, szerintem ezt a könyvet 10-11 éves kortól érdemes lányoknak felolvasni, akár velük megbeszélni is. Nem tipikus mesekönyv, nem a sztori a lényeg benne, hanem amolyan útravaló a nővéváláshoz mesekönyv alakjában. Csak remélni tudom, hogy amikor a tartalom már érdekes lehet Do-nak, a forma még nem lesz túl kislányos számára.

Végül egy klasszikus, a Pinokkió kalandjai. Emlékszem, mennyire féltem ettől a mesétől gyerekkoromban. Épp ezért tett kiváncsivá a Holnap Kiadónál megjelent könyv, amelynek a képei egyáltalán nem voltak ijesztőek. És igen, ennyit tesz az illusztráció, Kristóf nagyon rákapott, képes addig hallgatni, amíg csak a hangom tart. A sztoriról most felnőttként azt gondolom, hogy igen, eléggé didaktikus, ugyanakkor jó olvasmány iskoláskor előtt, amikor egyre több dologban lesznek önállóak a gyerekek. Drámatanár fejemben rögtön megjelenik egy jó kis vázlat elsősöknek drámafoglalkozásokhoz.

p.s.: Minden képet a bookline.hu oldaláról vettem kölcsön.