Tengerkék Berlinből

Korántsem biztos, hogy a technika velem van ezután, de tény, hogy keményen küzdöttünk az elmúlt napokban. Egyébként még csak döntetlenre állunk, további körök következnek, de úgy tűnik, néha újra tud és hajlandó képeket kezelni a masina. Én pedig kihasználom az aktuális jókedvét és simulékonyságát, ki tudja, mikor lesz újra ilyen jó passzban. Szóval ismét egy projekt még a nyárról: júniusban kezdtem, augusztus elején fejeztem be, és már alig vártam, hogy rossz idő legyen és hordhassam.

Van az a türkiz, amilyen a tenger napsütésben - ez az a szín, ami valahogy a fonalgyártókat érthetetlen módon nem ihleti meg. Lehet kapni ezt a színt pamutból meg akrilból és akkor itt nagyjából meg is áll a választék. Ezért is örültem annyira, amikor nyáron Berlinben megláttam ezt a Katia Darling fonalat. Ugyan nem teljesen tengertürkiz, de legalább itt-ott. Azonnal el kellett kezdenem horgolni belőle valamit, és mert minta nem volt nálam, maradt az SBS, ami már fejből is megy. Hanyadik is? Már nem is számolom.