365 things to make and do - review

A Usborne kiadó 365 things to make and do című könyvét nemrég vettem és rögtön rajongani is kezdtem érte. A gyerekek is egyébként.
Úgy vagyok vele, hogy szeretem a gyerekeket szabadon rajzolni-festeni hagyni és bosszant, amikor valaki megpróbálja megmagyarázni egy ötévesnek, hogy az eget kékre kell festeni, a kutyának pedig a két füle egyforma nagy. A színezőket is legszívesebben a világvége tábla mögé száműzném - esetleg kivételt téve a mandalás színezőkkel. Esetleg. Viszont nagyon szeretem az olyan mankókat, amelyek a zsírkréta-ceruza-ecset világán túl is adnak ötleteket, mégpedig olyanokat, amelyeknek elkészítési ideje viszonylag gyerekbarát és a felhasználandó anyagok sem túl elszálltak. (Persze, hogy mi az elszállt és mi nem, erősen szubjektív, és én még nem is panaszkodom, mert sok alapanyag van otthon, de azért amikor úgy kezdődik a leírás, hogy végy öt pezsgősdugót és fesd be zöldre, akkor rögtön továbblapozok. Öt pezsgősdugó az nálunk pont öt év alatt termelődik ki. Viszont a csillámos papírral nem lehet zavarba hozni.)
Ez a 365 things... tökéletesen megfelel minden elvárásomnak. Legnagyobb előnye, hogy nemcsak sok technikát mutat be, hanem eközben fiús és lányos témákat is hoz példának. A papírgirlandoknál (kivágás, rajzolás, hajtogatás) nemcsak virágos és hercegnőst mutat, hanem focisat és kalózosat is. A pecsétfestékes-ujjlenyomatos technikánál nemcsak különféle érzelmeket tükröző arcú embereket mutat, ami szerintem inkább a lányokat hozza lázba, hanem rablót, rendőrt, űrhajóst is. Különféle bogarakat, szörnyeket, pókokat, űrhajókat is készíthetünk a könyv ötletei alapján, sőt, a legcoolabb Kristfóf szerint, az elektronikai prospektusokból kivágott képekből ragasztott robotok és egyéb gépemberek kollázsprojekt.
Persze vannak szokványosabb, hagyományosabb barkácsötletek is: karácsonyfadísz, ajándékdoboz, papírból csipke kivágása, de ennél se áll meg ott, hogy akkor most van egy szép asztalterítőnk vagy ablakdíszünk, hanem a csipkét felhasználja egy tündérfigura ruhájához.
Vannak ötletek, amelyek elsőre kevés szabadságot adnak a gyereknek, de  - legalábbis a saját gyerekeimnél így volt - két-három hűen utánzott figura után a következő már a fantázia terméke. (Ugyanakkor a fantázia beindításához kellett a könyv által adott első lökés illetve know how.)
Szuperhősök, vízivilág, állatok, ékszerek, angyalok és Valentin-nap, UFO-k, kastélyok és édességek: hirtelen nem jut eszembe téma, amiről nincs egy vicces-kedves és főleg elég egyszerűen kivitelezhető barkácsötlet.

S hogy miért veszek még mindig barkácskönyveket, amikor a neten minden az égvilágon megtalálható? Egyszerűen azért, mert annyira sokat ülök a nap folyamán gép előtt, hogy a töltsünk el húsz percet értelmesen a gyerekekkel programpontnál praktikusabb nekem előszedni egy könyvet, mint kinyitni a pinterestet vagy egyéb inspirációs mappákat. Még akkor is, ha természetesen a pinteresten és inspirációs mappákban is gyűjtögetek mindenfélét. Én már csak ilyen régimódi vagyok. Hozzám hasonló régimódiaknak szívből ajánlom ezt a könyvet, csillagos ötöst adok neki.