farmercsat, avagy éljen az újrahasznosítás

Nagy horgolásokra mostanában nincs időm, sőt, igazából kicsikre se lenne, mert megpróbálok felnőttnek látszani és Határidős Szellemi Munkával foglalkozom. De van olyan, hogy egyszerűen besztrájkol az agyam, és muszáj, egyszerűen muszáj öltenem egyet-kettőt. Ráadásul álmomban is jönnek a jobbnál jobb ötletek, nyújtogatják a nyelvüket, hogy hello, ne csodálkozz, ha elfelejtesz minket, ha úgy teszel, mintha nem volnánk. Itt egyébként az ihletet egy múlt héten kiszuperált farmer szolgáltatta, amelyet Edzett Kézművesházastárs már eleve úgy nyomott a kezembe, hogy ugye, tudom használni varrásra.


Így aztán ha lassan is, de elkészült egy újabb csat. Mivel az előző strapabírónak bizonyult, ezt már nyugodt szívvel kínálom másnak is.