Egy egyetemi barátnőm - jó családból származó német lány, aki a tanulmányait családi örökség kamataiból finanszírozta, szóval tényleg nem voltunk a családi háttér szempontjából egy kategória - miközben épp a zoknikötés rejtelmeibe vezetett be, kifejtette, hogy számára a legnagyobb luxus az életben a szappanos kézmosás. Természetesen viccesnek gondoltam ezt az adott pillanatban: valaki, aki nálam sokkal többet engedhet meg magának, nem egy tárgyat, egy utazást tart luxusnak, hanem a leghétköznapibb dolgot, ami csak létezik, valami olyasmit, amire naponta többször figyelmeztetnek minden gyereket - na jó, nem mindet, de mégis. Azért bogarat ültetett a fülembe és elkezdtem magamat figyelni. Hazaérek és nem megyek kezet mosni automatikusan, ahogy szoktam - mi történik? Vacak érzés, pedig tényleg nem vagyok koszfóbiás. Vagy megmosom, de csak vízzel. Tiszta önkínzás. Ott a szappan, szinte érzem az illatát, de nem nyúlok hozzá. Na ne!
Szóval igen, kénytelen voltam igazat adni a barátnőmnek, a szappanos kézmosás valóban luxus. Elérhető, nem kerül sokba, de nagyon is megemeli a komfortérzetet.
Ha meg kézzel kötött 100% pamut kéztörlőbe törülközik után az ember, akkor az már szinte túlzás és luxusadógyanús. Mondjuk nem akarok ötleteket adni, manapság sosem lehet tudni.
Soha nem mondom, hogy "soha", öreg vagyok már ahhoz. De azt mondom, hogy nagy tisztelem, ha valaki képes gyönyörű fonalból napokig kötni egy kéztörlőért. :)
VálaszTörlésEz az igazi luxus :-) amugy filmnezes kozben vakon 3 este.
TörlésCsodás ez a fonal, tényleg luxus cucc, de hát nem jobb fajta luxus ez, mint egy Rolex? ;-))
VálaszTörlés