Még egy horgolt sapka, avagy őszi színkavalkád

Így néz ki az egész.



Itt pedig a fonal látszik jobban.


És mert ez a fonal is a Pécsen vett készletből van, egy ideig biztos nem fogom tudni pótolni, úgyhogy több hasonló nem lesz. Már a Meskán
várja új gazdáját.

Andorka Júlia: Dolgok

Úgy kezdődött, hogy tegnap rájöttem, halálosan unom az itthon lévő gyerekkönyveket. Illetve nem mindet, hiszen van itthon jó sok, de azokat, amelyekhez se nem túl nagyok, se nem túl kicsik a gyerekek. (Helyesebben az a gyerek, akit a könyvek már nem csupán mint szétszakítandó objektumok érdekelnek.) Szóval ma, amikor munka után volt kis időm kószálni a városban, bevetettem magam egy könyvesboltba. Jó volt amúgy, mostanában nem fordult elő ilyesmi, részben mert az utóbbi időben egyáltalán nem vettem könyvet, részben mert amikor még vettem, akkor is neten rendeltem. Szóval bogarásztam a gyerekirodalomban. Tündéreset mindenképp kellett vennem, mivel Leánygyermek napok óta úgy jön haza az oviból, hogy valami tündéres mesét emleget, ami egy Másik Lánynak megvan, és ő is szeretné. Hogy pontosan mi az, persze nem tudta, így önkényesen Berg Judit Tündérváros című meséjét választottam.

Aztán kicsit még pásztázott a szemem a polcon. Dolgok. Micsoda? Ez egy cím? Egy mesekönyv címe? Egyszerűen muszáj volt belelapoznom, annyira elütött a címe a szokásos gyerekkönyv standardtól. És akkor tényleg meglepődtem, hiszen a szerzője Andorka Juli. Juli, akit van szerencsém személyesen is ismerni, és akiről tudom, nemcsak a képzőművészet, hanem a gyerekek nyelvén is ért. Ez a kis lapozó is gyerekeknek, az 1-4 éves korosztálynak szól. Ismert és kevésbé ismert műalkotások részleteit nézegethetjük a gyerekekkel. A válogatásnak egy szempontja volt: minden képen legyen egy részlet, ami a gyerekek fantáziáját is megmozgatja. Így van léghajós és csellós, talicskás és koronás kép. És persze labdás, csak hogy Nagy Bölcsis Kristóf is megtalálja benne a számításait meg a bölcsis jelét.

A képen látható szereplők magukat mutatják be pár egyszerű mondattal. Nem szükséges még mélyenszántó elemzés ebben az életkorban, viszont nézhetünk Micimackó helyett igényes képeket, és gyakorolhatjuk magunkat is abban, ami a gyerekeknek nagyon jól megy: az apró részletek megfigyelésében, az észlelésben. Hiszen innen indul ki minden műértelmezés később is.

Jó nekem, mert amikor az egyszerű, kedves mondatokat olvasom, magamban hallom Juli hangját, és látom a mosolygó szemeit, ahogy gyerekekhez szokott beszélni. Nálunk mindkét gyerek első látásra is lelkesedik a könyvért, szívesen ajánlom másoknak is.

Új sálak panyizsuzsi gombokkal

Egy bíborlila, az idei ősz kedvenc színe (ahogy Áginak ígértem) és egy barna (a láthatónál picit zöldesebb). A gombokat még nem varrtam fel, kíváncsi vagyok, tetszenek-e nektek is ebben a színkombinációban.
Egyébként ezek már igazán téliesek, a fonal gyapjú-akril keverék, az egyik kedvencem. Ha pedig valaki úgy gondolja, hogy praktikusabb lenne egy jobban takaró sál, akkor áthelyezheti a gombot pár centivel beljebb - akkor nemcsak csinos, de igazán be is takarja az egész nyakat.

Újrahasznos ruhák

Egy régi farmer és egy soseleszmárjó méretű csíkos blúzom, valamint egy kimoshatatlan foltot kapott kenyérkosárbélelő - ne kérdezze senki, hogy lett foltos a kenyérkosárban - reinkarnációját figyelhetjük meg a fenti képen. Az új funkció pedig: amikor útközbenre horgolást viszek magammal, ebbe pont belefér az elkezdett gombolós sál és egy gombolyag fonal, meg a tű, kisolló. Rettentő praktikus, hiszen az elmúlt napokban minden nap hosszasan ültem a bölcsi öltözőjében a kispadon - és ezeket az időket kihasználva születnek a gombolós sálak.

Szolíd, elegáns és nagyon selymes

Én ilyen fonallal még nem is találkoztam. Nem úgy puha, mint a fonalak általában lenni szoktak, hanem sima és selymes. Még tavaly vettem, azóta várt arra, hogy végleges alakot öltsön. Egy véletlennek köszönheti, hogy ilyen sál lett belőle. Két éve horgoltam egy olyan sapkát Nagylánynak és magamnak, ami csak egy cső volt, és a tetején össze lehetett kötni egy zsinórral. Naná, hogy a zsinór elveszett róla, de a sapka valahonnan előkerült pár hete. Doresz azonnal a fejére húzta, majd tovább, a nyakára. És nagyon jól állt neki, mint egy garbónyak. Innen jött a garbósál ötlete, ahonnan már csak egy lépés volt, hogy lehessen megcsavarni a nyak körül, mert az mégis nőiesebb, kecsesebb, elegánsabb. Az elegáns szóra aztán már azonnal ezt a fonalat asszociáltam, hiszen mind a színe, mind a tapintása királyi. Remélem, hamarosan eljön érte egy királylány. Vagy egy királyfi, hogy a királylánynak ajándékozza.

Csütörtökön sütőtök

Meg amúgy is, egyik kedvencem a sütőtökszín, az évszakhoz is illik, tehát csemegéztem egyet, persze csak gondolatban, a dawandán a színkereső segítségével.

Amikor az alvás az első számú prioritás, akkor ezt nem lehet nem szeretni.

Régen gyűjtöttem az elefántokat minden formában és a nőket ábrázoló képeslapokat, most meg a fonalakat.

Most úgy gondolom, elégedett lennék magammal, ha varrásban idáig jutnék, akkor meg végképp, ha horgolásban idáig.

És hogy a gyerekek is örüljenek, csemegéztem ezt az állatot is.

Ugye, milyen vidám nap lett az eső ellenére?

panyizsuzsi - anyahajó kooprodukció

Hogy mik ezek itt csatasorban? Sálak. De valami nagyon fontos még hiányzik róluk. Hogy mi, azt megtudhatod, ha vasárnap kilátogatsz a WAMP-ra panyizsuzsi standjához vagy bekukkantasz a webshopjába. Ha délelőtt jössz a WAMP-ra, még találkozhatunk is!

Annyit elárulhatok, hogy élőben, ha szégyellősségüket levetkőzve kibontakoznak, még sokkal szebbek, mint képen. Érzékeny nyakúak kedvéért 100% pamutból az ősz kedvenc színeiben készültek, és ahogy mondani szokták, limitált szériában - mindegyikből csak kettő van. Hogy viselőik valóban egyedinek érezhessék magukat. Boldog őszt mindenkinek! :D